Hadászati Ismeretek
Ezen Lapon Elérhetőségek találhatóak
Letölthető Írott anyagokról.
Jó Keresgélést!
- A IX-X. századi Fegyvereinkről .doc
Ismertető:
"Az 5. század óta az eurázsiai sztyeppén a keletről nyugatra mozgás volt a jellemző.
Ez hozta a hunokat avarokat, onogurokat és a magyarokat is Európába, végül törvényszerűen mind a Kárpát-medence területén jutottak a legnyugatabbra.
670 körül a Fekete-tengertől északra levő sztyeppén nagy változások történtek. Felbomlott az onogur-bolgár birodalom, amelyik alapítójának, Kuvratnak a halála után fiai irányítása alatt állt.
Az ő viszályukat kihasználva a kazárok és magyarok benyomultak területükre, a bolgárok több csoportra szakadtak. A volgai bolgárok Kotrag vezetésével északkeletre a Volga vidékére, a dunai bolgárok Aszparuh Kuber vezetésével a Kárpát-medencébe költözött, ahol az Avar Birodalom hűbérese lett."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Múzeumi Értesítő 1934 - Kardok .pdf
Ismertető:
"A székesfehérvári honfoglaláskori kardok.
Székesfehérvárról eddig 5 honfoglaláskori kard ismeretes.
Közülök kettőt a M. N. Múzeum, hármat a Székesfehérvári Múzeum őriz."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- X. Sz-i Lelet Együttesek .doc
Ismertető:
"Szabolcs megye honfoglalás kori (X. századi) emlékekben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb területe. Ebben szerepet játszik az, hogy a Felső-Tisza-vidéket már a honfoglalás (895) kezdetekor vagy talán már korábban is megszállta a magyarság. Másrészt a honfoglalás kori temetők nagy száma a Szabolcs vármegyei Múzeum (jogutódja a Jósa András Múzeum) korai alapításával (1868) és igazgatóinak, Jósa Andrásnak, Kiss Lajosnak, Csallány Dezsőnek és Dienes Istvánnak érdeklődésével, kutatómunkájával van összefüggésben.
A hatalmas, mintegy 140 lelőhelyről származó X. századi régészeti anyagból kiemelkednek az úgynevezett „vezéri sírok”, amelyek a honfoglaló magyarok legfelső vezetőinek tárgyi hagyatéka. A sztyeppei nomádok viseletét tükröző veretes övek, a róluk függő veretes bőrtarsolyok, aranylemezzel borított szablyák, készenléti íjtegezek, a köntös és a lószerszám veretei, a női sírokban pedig a díszes hajfonatkorongok a magyarság ötvösmesterei keze alól kerültek ki, helyben készült iparművészeti remekek. Ez a gazdagság azoknak a hadjáratoknak köszönhető, amelyeket a magyarok 862-től kimutathatóan a X. század közepéig – elsősorban Nyugat-Európa és Bizánc ellen – vezettek zsákmányszerzés céljából vagy zsold fejében. Sajnos, a három leggazdagabb emlékünk nem tervszerű régészeti kutatás során látott napvilágot: a geszterédi fejedelmi sírt 1927-ben az erózió által pusztított homokdombon disznók túrták ki; a rakamazi temető leletei folyamatos homokbányászással 1956-1964 között láttak napvilágot; a tőle nem messze fekvő Rakamaz leggazdagabb sírjait pedig a földgépek és az emberi butaság tették tönkre 1974-ben. E két utóbbi helyen a régészeti feltárás (Dienes István és Németh Péter) már csak a temető szegényesebb a katonai kíséret egyszerű harcosai és a szolgacsaládok tagjai sírjait hozhatta napvilágra. Mégis, a múzeumba bekerült leletek a honfoglaló magyarság művészetének, kultúrájának, hitvilágának és viseletének fontos emlékei."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Osprey, Men at Arms - The Knights of Christ .pdf
Ismertető:
"Angol nyelvű kötet, mi a keresztes hadjáratok harcászati részleteit taglalja. Általa - széles spektrumú képet alkothatunk a középkor nyugati civilizációinak hadviseléséről. Az iromány bőségesen közöl képeket és rekontrukciós rajzokat a korabeli tárgyi kultúráról."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Egy X. Sz-i Sisak .doc
Ismertető:
"954-ben a mai Belgium területén lévő lobbes-i monostorban úgy szereztek tudomást a magyar had közeledéséről, hogy "mintegy a Föld távoli végeiből bőrsisakok ezrei bukkannak fel."(Folcuinus)
"A harcos fejét védelmező sisak az egyik legfontosabb hadiöltözet-darab. Külső alakját a szükségszerűség fejleszti ki… Feltűnő jelenségként említhetjük meg, hogy a sisak, alakulásának hosszú útján sokféle külsőt vett fel, de mindig visszatért a célszerűség diktálta formához… amely forma a legkisebb felületet nyújtja a támadó fegyverek hatásának, a szablya és a kard csapásainak… a pécsi sisak a honfoglalás korához kapcsolható, keleti típusú." (Kalmár János, Népvándorláskori sisakok 1964)"
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- A Magyar Bolgár Háborúkról .doc
Ismertető:
"Mindkét idézet az általam, és sokak által, nagyra becsült dr. Padányi Viktortól van, aki szűkre szabott lehetőségei ellenére folyamatosan nagyot alkotott, találóan tesz pontot ennek a két őrületnek a végére a Dentu-Magyaria című művében.
A finnugor rokonságról a következőket írja: ,,...a finn-ugor történet magyarázat merész elméletei, nyakatekert szófejtései, lovasnéppé átvedlett erdőlakói és egy olyan finn-ugor nyelv (t.i. a magyar KL:) amelyben csak annyi a finn-ugor, amennyit ebből a nyelvből a finn-ugor nyelvek hiányosan és tökéletlenül átvettek.” Ilyen egyszerű! Csak meg kell fordítani azt az elméletet, amit a finnugorosok belénk akarnak sulykolni, és már is mindenre van magyarázat. Értelmetlenné válik Ligeti Lajos azon kérdése is, miszerint: ,,Ha figyelembe vesszük, a magyarság a IX. sz-tól visszafelé egészen az V. sz-ig kimutathatóan, török népekkel élt együtt, és bizonyára élt már sok-sok századdal azelőtt is, akkor nyilvánvalóan keleti, minden valószínűség szerint török eredetű ez a nép. Csak az az érthetetlen, miért nem beszélünk törökül, vagy hogyan jutottunk mai finnugor nyelvünkhöz?” Íme: A nyelvünk nem finnugor, hanem a mai törökkel rokon türk, amit másként gondolkodó nyelvészek szintén bebizonyítottak, csak őket alátámasztják a történelmi tények."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Az Árpádsávról .doc
Ismertető:
"Jelenlegi államcímerünk hasított pajzsán jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, az ún. „Árpád-sáv” található. Aki nem ismeri a heraldika szabályait, az méltán ütközhet meg ennek olvastán, hiszen úgy tudja, hogy az „Árpád-sáv” bal felől helyezkedik el. Jól tudja, ámde a címertan szemléletében bal és jobb oldal felcserélődik, a velünk szemben álló embert alapul véve. Mindeközben olyan, ma már közkeletű fogalmat tart magától értetődőnek, mint az „Árpád-sáv” kitétel, holott ez rejt magában igazán érdekes történelmi, művelődéstörténeti csemegét. A napjainkban ellene intézett politikai indulatkitörések egyetlen kedvező hozadéka kizárólag az lehet, ha a magyar közvélemény számára világossá válik, milyen hagyományt képvisel, mit jelent a mai változatában vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Ázsiai Zászlótan .doc
Ismertető:
"Az eurázsiai lovas népek különleges hadi jelvényekkel ismertették meg Európa nyugati felének népeit. A zászlók eredetileg hadi jelvények voltak, és a csatában fontos üzenetközvetítőként szolgáltak. Sok kutató szerint az lehetett az egyik legősibb hivatali jelvény a társadalomba szerveződő nagycsaládok, nemzetségek vezetői számára. Később megjelent egy másodlagos használata is: az elhalt ősök szellemét tisztelték ebben az ősi nemzetségi-törzsi jelvényben.
Azt a hiányos forrásadatok miatt nem lehet meghatározni, hogy pontosan hol és mikor alakult ki használata, hiszen ősi zászlókat már találunk a belső-ázsiai, de Bajkál-tó parti sziklarajzokon, de azok felbukkannak Közép-Ázsiában is."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- B. Szabó János - Gondolatok a XI-XIV. Századi Magyar Hadviselésről .doc
Ismertető:
"Elöljáróban le kell szögeznem, hogy nem vagyok sem régész, sem középkorkutató, s főként az Erdélyi Fejedelemség korának problémái foglalkoztatnak. A kora-középkori magyar hadtörténet forrásainak feldolgozottsága azonban lehetővé teszi, hogy egy kívülálló is képet tudjon alkotni magának a témakörről, s erdélyi vizsgálódásaim kapcsán magam is tapasztaltam, hogy új nézőpontból más összefüggésekre derülhet fény. Jelen tanulmány a témára vonatkozó álláspontok bizonyító anyagának néhány csoportját kívánja ismételten megvizsgálni, ugyanis eléggé meglepő eltérések mutatkoznak ezek értékelésében."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Dr. Juba Ferenc - Árpád Honalapítása.doc
Ismertető:
"
A magyarság 1996-ban ünnepelte Kárpát-medencei honalapításának, azért különleges, mert a 896. évi Európában csupán két olyan állam létezett, amely ma is fenn áll, Bulgária és Franciaország. Tehát mi Európa harmadik legöregebb országa vagyunk. Emellett ez az ország nem csak úgy valahogyan jött létre, hanem egy lángeszű államférfi és hadvezér, a honvisszafoglaló és honegyesítő Árpád alapította meg."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Hon Biztosító Hadjáratok .doc
Ismertető:
"Magyarok cselekedetei 899-970
Álljon itt ezen impozáns lista a magyarok legdicsőbb és egyben legelhallgatottabb korszakáról. Egyesek kalandozó hadjáratoknak nevezik tetteinket, de a valóság ezen eseményekkel kapcsolatban teljesen más.
- 899. Szeptember 24., Itália, a brentai csata, győzelem Berengár itáliai király ellen.
- 900. Itáliai hadjárat, Modena feldúlása, Velence megtámadása.
- 901. Karintia.
- 902. Morvaország, II. Majomír legyőzése, annak halála.
- 904. Támadás Berengárral szövetségben III. Lajos római császár ellen.
- 906. Szászország, a szláv dalamancok hívására.
- 907. A pozsonyi győztes csata (július 3-7) az egyesült keresztény csapatokkal szemben. E győzelem biztosította A kárpát-medencei uralmunkat. Ettől az időtől a nyugati magyar határ az Enns folyó, melyet 970-ig idegen csapatok szinte nem léptek át. "
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Kard Szablya .doc
Ismertető:
"Készítette: Keresztes Noémi Ninetta
A honfoglaló magyarok fegyverei közül jelen dolgozatban a vágófegyverek, illetve a harci balták jellemzőit fogom ismertetni. A többi általuk használt típust nem fogom részletezni, tekintve, hogy ezek egy másik referátum témáját képezik. Ezután harcmodorukat is bemutatom. Források tekintetében régészeti leletekre, képi ábrázolásokra, valamint korabeli leírásokra is támaszkodhattam, így tehát elég bő anyag állt a rendelkezésemre a témában.
A honfoglalók fegyverei
A leggyakrabban honfoglaló sírokban előforduló vágófegyver a szablya. Ezeket a korabeli forrásokban kardnak, azaz gladiusnak nevezték. Nemcsak vágásra, hanem szúrásra is alkalmas volt. Egyedül Ekkehard barát tudott különbséget tenni az egyenes, kétélű kard és a magyarok szablyái között, amely „csak egy éllel ejt sebet”
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Magyar Szabják - Vasfegyverek .doc
Ismertető:
"A magyarság korai technikai leleményéről a régészet tudósít a legtöbbet. Főleg a fémipar termékeinek készítéséről vannak ismereteink, mert e tárgyak, anyaguknak köszönhetően időállóbbak, míg pl. a fatárgyak földbe kerülve elporladnak.
A jó fegyver és a jó taktika jelentette ebben az időben egy nép megmaradását, ezért a fegyverkovácsok mestersége stratégiai fontosságú iparnak számított. A kibányászott vagy felszíni gyeppvasércből gyűjtött vasból először vascipót készítettek. A kovács műhelyében kiolvasztotta a vasat, majd a tűzön hevítette. A vasak rúd alakban várták a földolgozást. Hevítéssel, lehűtéssel és kovácsolással igen változatos formákat tudtak kialakítani."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Mongol Magyar Háborúk .doc
Ismertető:
Magán értekezés a XIII. századi Kárpát medencébe vezetett mongol hadjáratokról.
"Dzsingisz Kán , Batu kán nagyapja, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak!
Kivonulásuknak valós okai a következők:
(...)
1. Igen sok harcosuk odaveszett a Magyarországi hadjárataikban.
2. ..."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Töll László - A Harci Vértezetek Története .pdf
Ismertető:
"A nyugat-európai hadviselésben alkalmazott testvédelmi rendszerek fejlődéstörténete a X. századtól a XVI. század első harmadáig."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Wilhelm Ákos Sándor - Lamellás Páncél .doc
Ismertető:
"A vaskohászat kezdetén a kovácsok nem rendelkeztek megfelelő tudással, hogy egy darabból akkora egyenletesen jó minőségű páncéllemezeket készítsenek, melyek beborítsák az egész testet, vagy annak nagyobb felületeit. Ennek a dilemmának a feloldására születtek meg a kisebb lemezek összeerősítéséből létrejött ún. lamellás páncélok. Ezek a páncélok sok kis lemez összefűzéséből vagy egy bőr, textil stb. hordozóanyagra szorosan egymás mellé való felerősítéséből (szegecseléséből) jöttek létre."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- A Magyar Harcmodor és Fegyverzet .doc
Ismertető:
"A keleti lovaskatona gyorsaságáról és ügyes íjazásáról volt híres. A Magyarok harcmodora ellen az európaiak először nem tudtak védekezni. Az átlag nyugati lovag vagy katona úgy verekedett, mint egy-egyén és nem, mint egy hadászati egység része. Túl lassú és szervezetlen volt. A görögök és a már letûnt rómaiak voltak csak komolyan szervezettek a hadászatban. Ennek ellenére a görög császár bölcs Leó szerint "a Magyaroknak szigorú fõvezérük van, és nem sok kis törzsfõ vezetése alatt verekednek. Sok gondot fordítanak a hadirendre, és így nagyobb erõvel vívják a közelharcokat, mint a többi szittya nép."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Általános Ismertető a Sztyeppei Fegyverzetekről .doc
Ismertető:
"A vaslemez átlövését még tavasszal teszteltük Grózer Csaba Feketerdei birtokán a lovasijász levelezőlista tagokkal. Eredetileg 0,8 mm-es vaslemezt kötöttünk fel egy vesszőfogóra az alábbi fényképeken látható módon. Volt aki törelmetlen volt és próbából rálőtt egy 50#-os Grózer ijjal. Először páncélvágó heggyel akartunk rálőni de amikor ő bronzheggyel (gyakorló) átlőtte a lemezt, akkor sürgősen kettéhajtottuk és egymásrakalapáltuk a két réteget… Ezután az igy kapott 1,6 mm –es vaslemezt már csak a vágóélekkel ellátott nyilvessző lőtte át, de az ezt a vastagságot is átvitte…!"
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Damaszkuszi Acélok .doc
Ismertető:
"Több szén volt bennük, mint a legtöbb modern acélban. A mesteri kovácsoláson kívül ez eredményezte a damaszkuszi kardok híres szívóságát, keménységet, és gyönyörű mintázatát.... Ezek a pengek a küzdelemben különlegesen szívósnak bizonyultak.
Mechanikai kiválóságukat és gyönyörű, hullámvonalas felületi mintázatukat annak az anyagnak köszönhették, amelyből kovácsolták őket: a damaszkuszi acélnak. A keresztesek idejében a damaszkuszi kardokat és páncélokat legendás hírnév övezte. Századokon át csodalat tárgya volt és állandó kihivasd jelentett a damaszkuszi acél az európai kovácsok szamara, akik hiába próbáltak előállítani a damaszknak nevezett jellegzetes felületi mintázatot..."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Kelemen Zsolt Lovas Harcművész .doc
Ismertető:
"Rengeteg történelmi témájú könyv - művészet, vallástörténet, stb - elolvasása kapcsán megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az oktatási intézményekben csupán Európa történelmét, illetve az európai művészet történetét ismertetik a hallgatókkal. Magyar történelmet pedig csak a X. századtól. Hogyan is válna érthetővé az itt élők számára történelmi és kulturális örökségük, mikor annak éppen a lényeges részét nem ismerik? Hogy mitől az, ami?"
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Lamellás Páncélok .doc
Ismertető:
"A vaskohászat kezdetén a kovácsok nem rendelkeztek megfelelő tudással, hogy egy darabból akkora egyenletesen jó minőségű páncéllemezeket készítsenek, melyek beborítsák az egész testet, vagy annak nagyobb felületeit. Ennek a dilemmának a feloldására születtek meg a kisebb lemezek összeerősítéséből létrejött ún. lamellás páncélok. Ezek a páncélok sok kis lemez összefűzéséből vagy egy bőr, textil stb. hordozóanyagra szorosan egymás mellé való felerősítéséből (szegecseléséből) jöttek létre."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Pécsi' Sisak Készítése .doc
Ismertető:
"10. századból származó sisaklelet alapján. Eredetije Pécsen került elõ földmunkák során, egyik leírás szerint csak magában, más források szerint emberi csontok társaságában, azaz sírleletként. Az ellentmondás továbbiakban is jellemzõje ennek a sisaknak, mivel általában varég testõr sisakjának tartják, úgynevezett rusz tipusú fazonnak, ám ennek ellentmond az az adat, hogy a kazárok már jóval elõbb használtak ilyen 4 lemezbõl készült sisakformát, és mint tudjuk, kabar néven velünk is jöttek az új hazába hont foglalni, tehát nem kellett orosz-viking harcos hozzá, hogy eleinkkel ide eljuthasson mint akár magyar, akár magyarrá lett kabar/kazár sisakja. Dr. Kalmár János: A népvándorlás-kor sisakjai címû munkájában említi, hogy némely nyugati kutató is az ilyen szerkezetû sisakok oroszföldön való elsõ megjelenését a magyarok dél-oroszországi elsõ betöréséhez köti."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
- Szablya Lexikon .doc
Ismertető:
"Egyélű s kisebb-nagyobb mértékben görbe kard, melynek külső széle van kiélesítve s ez különbözteti meg azoktól a sarlómódra belső felükön kiélesített görbe kardoktól, melyek az európai árjáknál a régi dákoktól kezdve egész a Sz. elterjedéséig voltak használatban. A Sz. elnevezés már a népvándorlás korában meghonosodott a szlávoknál s az őket környező népeknél (ó-szláv, orosz, délszláv: sabjla, lengyel: szable; cseh: savle; bolgár: sabija; litván: szoblis; oláh: sabiu; albán: sáblye), de még a Nesztor korabeli oroszok csak a kozárok, bessenyők s már turánok kardját említik sablja néven, a saját kardjukat mec-nek hivták. Később a nyugati nyelvekben is mindenfelé elterjedt szó a görbe kard megjelölésére (német: Säbel; holland és skandináv: sabel; olasz: sciabla, sciabola; velencei: sabala; francia, portugál: sabre; spanyol: sable)."
:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:------:
ÓMAGYAR HAGYOMÁNYŐRZŐK CSAPATA
